Lassan két éve, hogy kipróbáltam a mászás egy formáját, a boulderezést. Ez a mászásnak egy olyan fajtája, ahol az ember viszonylag kis magasságba mászik fel mindenféle kötél, beülő és egyéb klasszikus értelemben vett biztosítóeszköz nélkül. A testi épségünket a teremben a vastag szivacsborítás, míg kint a természetben egyedül a „crash-pad”-nek nevezett szivacs próbálja megóvni, amire leesünk, ha valamit nem sikerül megmászni.
Én eddig csak teremben bouldereztem, itt volt az ideje kipróbálni valami újat: a sziklát! És előrebocsátom, hogy iszonyatosan jó volt, mindenkinek csak ajánlani tudom!!
Még áprilisban határoztuk el, hogy az edzőnk, Máté szervezésével elindulunk mászni Svájcba, Olaszországba és Ausztriába két hétre. Az indulás időpontja július 27-én reggel 8 órára volt kitűzve.
Az indulást megelőző hét elég hajtósra sikeredett, mivel azon a héten és hétvégén is dolgoztam. Egy esküvőt és egy jegyespárt kellett lefotózni (akik azóta már szintén házasok), és editálva átadni a képeket, így pakolásra és a készülődésre nem igazán jutott időm, és túl sok kedvem sem volt hozzá (mondjuk sosem szerettem pakolászni, mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok). A készülődést még az is nehezítette, hogy a sátramhoz kellett új rudakat keresnem, mert valami úton-módon eltörött néhány.
Az utolsó éjjel mindent bepakolva konstatáltam, hogy rettentő sok a cuccom (egy 80 literes hátizsák dugig tömve, sátor, kempingszékek, kajás sporttáska, matrac és egy 30 literes hátizsák a fejlámpának, tábori cuccoknak, egészségügyi csomagnak, útlevélnek, pénztárcának és egyéb hasonló himi-huminak) és még a fényképezős cuccom sehol. Ha úgy döntök, hogy elviszem a fotós táskám - ami szintén egy méretes darab -, az állványomat és a különböző tartozékokat, amiket általában viszek magammal, akkor a többiek holnap reggel páros lábbal rúgnak ki a csapatból a helyhiány miatt. Ezt értelemszerűen nem akartam, így maradt az a rég dédelgetett tervem, hogy csak filmes analóg fényképezőgépet viszek egy objektívvel. Mondjuk a gépeim között dönteni már nem tudtam, így beraktam a Chinon CE-5-ös gépem egy 28 mm-es objektívvel, illetve a Yashica Electro 35-ös gépem, amin egy 45 mm-es optika van fixen. Két géphez, két hétre 12 tekercs filmet pakoltam, de sajnos még ennyi sem lett elég. (Akiket érdekel, hogy miket vittem: 6db Kodak DX, 1 db Agfa APX 100, 2 db Fuji Neopan 400, 2 db Fuji Neopan Across 100 és 1 db Cinestill 50.)
Az előhívásra váró tekercsek.
A posztot majd az utazás élményeivel folytatom, illetve a képekkel, de azokra várni kell, mivel nem hívattam még elő őket. Addig ízelítőnek csak pár mobillal készített képpel tudok szolgálni, íme:
